Füstelvezető rendszerek – A hő- és füstelvezetés törvényi háttere
Tudástár
Füstelvezető rendszerek – A hő- és füstelvezetés törvényi háttere
A hő- és füstelvezetés, valamint a hasadó és hasadó-nyíló felületek törvényi hátterét az OTSZ 28/2011 (IX.06) BM Rendelet adja. (az RWA rendszer életvédelmi szempontjai). Ebben a fejezetben a rendelet releváns részeit mutatom be.
A hő- és füstelvezető rendszernek tűz esetén:
- Biztosítania kell a menekülési utak füstmentességét;
- Védelmeznie kell az épületszerkezeteket és berendezéseket;
- Csökkentenie kell a füst és égésgázok okozta károkat;
- Segítenie kell a gyors és biztonságos tűzoltói beavatkozást.
Fogalmak
„Hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely gépi úton lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását.
Hő- és füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását természetes úton.
Hő- és füstelvezető rendszer: a hő- és füstelvezető, a hő- és füstelvezető berendezés, valamint csatlakozó elemei, a távműködtető rendszer, a légutánpótlás együttese, szükség esetén a füstszakasz határolás szerkezetei.
Nyitószerkezet: a berendezéshez tartozó olyan szerkezet vagy szerkezetegyüttes, amely nyitja a hő- és füstelvezetőket.
Érzékelő elem: a hő- és füstelvezető berendezés azon egysége, amely a nyitószerkezet automatikus működtetése céljából az általa felügyelt térben keletkező tőz fizikai kísérőjelenségeit folyamatosan vagy ismétlődő időközökben érzékeli.
Füstszakasz: a tetőfödém vagy fedélhéjazat alatti, esetenként kötényfallal körülhatárolt térrész.
Kötényfal: a tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely korlátozza a füstnek és a forró égésgázoknak a szomszédos füstszakaszba való átterjedését.
Számítási belmagasság (H): a padlószint és a tetőfödém vagy a fedélhéjazat legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szakasz felezőpontja közötti távolság méterben megadva.
Füstmentes levegőréteg (h): a padlószint fölötti azon légtér magassága méterben, amelynek a tűz során füstmentesnek kell lennie.
Füstréteg vastagsága (Ef): a számítási belmagasság és a füstmentes levegőréteg közötti különbség.” [2]
A törvény általános rendelkezései
A törvény előírja, hogy hő- és füstelvezető rendszert kel kialakítani minden olyan helyiségben, melynek alapterülete az 1200 m2-t meghaladja, vagy ott, ahol azt valamilyen speciális körülmény miatt a hatóság előírja, annak érdekében, hogy biztonságosabban lehessen a helyiségben tartózkodni vagy a tűzesetet megakadályozni.
Az előbbi helyiségek RWA rendszerének kialakításáról a törvény részletesen rendelkezik, annak utasításait kell követni, vagy egyedi engedély alapján lehet kialakítani. Az így tervezett rendszerek megbízhatóságát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban OKF) szimulációs programmal végrehajtott ellenőrzés után hagyja jóvá.
A törvény tiltja a hő- és füstelvezető rendszer kiépítését ott, ahol beépített oltóberendezés vagy vízköddel oltó rendszer létesült. Ez utóbbi esetben csak az OKF által meghatározott módon és mértékben lehetséges hő- és füstelvezető rendszer telepítése.
A törvény arról is rendelkezik, hogy az automatikus tűzjelző riasztásakor az RWA rendszernek is automatikusan indulnia kell, azonban ezt úgy kell telepíteni, hogy szükség esetén kézzel is indítható legyen. Nagyon fontos megjegyezni azonban azt, hogy hő- és füstelvezető rendszert tilos úgy telepíteni, hogy annak kivezető nyílása tűzoltási területre és a vészkijáratok területére, környékére nyíljon.
Gondolva arra is, hogy több füstszakasz is lehet egy tűzszakaszban, a törvény arról is rendelkezik, hogy a hő- és füstelvezető rendszert úgy kel telepíteni, hogy minimum két füstszakasz egyszerre lépjen működésbe.
Az üzembe helyezés és az üzemeltetés szabályai
Alapvetés, hogy a hő- és füstelvezető rendszert hatósági és törvényi előírások szerint kell telepíteni és működtetni. Az ellenőrzést és karbantartást szintén e rendeletek szabályozzák és bizonyos speciális eseteket leszámítva ennek gyakorisága évente két alkalom, melyet a gyártó vagy kivitelező által rendelkezésre bocsátott műszaki leírások alapján kell végrehajtani.
Ezen ellenőrzések és karbantartások elmaradása esetén a felelősség az üzemeltetőt terheli. A megtörténtükről írásos dokumentumnak kell születnie, vagyis naplózni kell őket, rögzítve az időpontot és minden, az ellenőrzés során felmerülő tényezőt.
A törvény rendelkezése a légutánpótlásról
A törvény előírja, hogy a hő- és füstelvezető rendszer nyitásának szögét a függőleges síkhoz kell viszonyítani, és mindössze ±5 °-os eltérést enged meg.
A hatásos nyílásfelületből az alábbi képlettel számoljuk ki a geometriai nyílásfelület.
hatásos nyílásfelület, m2 (Aw)
geometriai nyílásfelület (Ag), m2 = ––––––––––––––––––––––––
átfolyási tényező (cv)
A törvény előírásai szerint légutánpótló nyílásfelületnek minősülhetnek azok az ablakok és ajtók, melyek szabadon vagy a hő- és füstelvezető rendszer bekapcsolásával nyithatóak, füstmentes térben vannak. Ezek a felületek befúvással helyettesíthetőek abban az esetben, ha tudjuk biztosítani azt, hogy a levegőáramlás sebessége 2 m3/s legyen. Az elvezető csatornának minimum 90 percig működnie kell, mégpedig úgy, hogy mindeközben eleget tesz az A1 besorolású tűzvédelmi előírásoknak, 400°C-os hőmérsékletet alapul véve.
A logisztikai célú tárolókról úgy rendelkezik a törvény, hogy azok legnagyobb megengedett magassága a füstkötényfal benyúlásának legalsó síkja alatt kell, hogy legyen. A fal anyagának legalább B tűzvédelmi besorolásúnak kell lennie, tűzállósági határértéke és E30, ha számításba vesszük rögzítő részeit is, azoknak együttesen az A1 besorolásnak kell megfelelniük, a határérték ebben az esetben E15.
